A miniszterelnök parlamenti felszólalásában ismertette a 2027-es költségvetés főbb makrogazdasági kereteit és kiemelt szakpolitikai céljait. Megnéztük, hogy a külgazdaság szempontjából mit jelentenek a bejelentett számok és tervezett intézkedések. A részletes törvényjavaslat végleges számai még nem nyilvánosak, de az eddig közzétett mutatók már most kijelölik a külgazdasági pályát.
Stabilizálódó makrogazdasági pálya és a nemzetközi megítélés
A kormány a következő évre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. A mérséklődő inflációs környezet és a kiszámíthatóbb makrogazdasági pálya megkönnyíti a hazai exportőrök hosszú távú költségtervezését és szerződéskötéseit.
A 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél a fegyelmezettebb államháztartási gazdálkodás szándékát tükrözi. A hiány fokozatos csökkentése elengedhetetlen a nemzetközi befektetői bizalom megőrzéséhez. A stabil államháztartási mutatók emellett közvetlenül támogatják a hazai hitelminősítések kedvező alakulását is.
Bővülő uniós források és a vállalkozások nemzetközi versenyképessége
A bejelentések alapján a hazahozott uniós forrásokból jövőre 928 milliárd forinttal több jut a különböző fejlesztési programokra. Ez a jelentős tőkebeáramlás érdemi támogatást nyújthat a hazai beruházási aktivitásnak.
Különösen fontos a külgazdasági szereplők számára a vállalkozásokat és az innovációt szolgáló uniós keret bővülése. Ez a forrás 116 milliárd forintról összesen 230 milliárd forintra növekszik a következő évben. A célzott technológiai és innovációs támogatások hozzájárulhatnak a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességének növeléséhez.
Logisztika és infrastruktúra a külkereskedelmi áruforgalom szolgálatában
A külkereskedelem hatékonyságának alapvető feltétele a korszerű és jól működő logisztikai hálózat. A közútfejlesztési területre a tervek szerint több mint 400 milliárd forintot fordít a költségvetés. A hálózat felújítása és bővítése közvetlenül csökkentheti a szállítási időket és a logisztikai költségeket.
A közúti infrastruktúra mellett a kötöttpályás teherfuvarozás is kiemelt figyelmet kap. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindítása hosszabb távon támogatja a fenntartható és nagy kapacitású áruszállítást. Ez a fejlesztés kulcsfontosságú lehet a tranzitforgalom és az exportáruk zökkenőmentes célba juttatásában.
Várható hatások az exportra, az importra és a külső mérlegre
A nagyszabású infrastruktúra-fejlesztések és a vállalati beruházási programok rövid távon növelik az ország importigényét. A fejlesztésekhez szükséges gépek, berendezések és alapanyagok behozatala átmenetileg terhelheti a külkereskedelmi mérleget.
Közép- és hosszú távon azonban a kiépülő és modernizált termelőkapacitások bővíthetik a hazai kiviteli árualapot. A magasabb hozzáadott értékű termelés növelheti az exportbevételeket. A külgazdasági mérleg tényleges alakulását ugyanakkor a hazai intézkedések mellett döntően befolyásolja majd a főbb európai felvevőpiacok keresletének alakulása is.
A részletes ágazati számszaki adatok és a pontos költségvetési fejezetek az október végére tervezett hivatalos parlamenti benyújtás után válnak teljeskörűen megismerhetővé.