Megvizsgáltuk, hogyan áll jelenleg az Európai Unió szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusa (CBAM), és mit kell tudniuk róla a magyar cégeknek a gyakorlatban. A türelmi időszak lejártával az adatszolgáltatási hiányosságok vagy a hiányzó auditált adatok már közvetlen pénzügyi bírságot és piacvesztést eredményezhetnek a beszállítói láncokban.
A CBAM szabályozási idővonala és a kulcsfontosságú határidők
A CBAM fokozatos bevezetése kiszámítható, ám szigorú menetrendet követ az Európai Unióban. A rendszer átmeneti szakasza 2023. október 1-jén indult el, amely során az importőröknek még csak negyedéves jelentéstételi kötelezettségük volt a behozott termékek üvegházhatású gázkibocsátásáról, pénzügyi teher nélkül. A fordulópontot a 2026. január 1-jei időpont jelentette, amikor a szabályozás élesbe fordult, és az érintett termékek után CBAM-tanúsítványokat kell vásárolni. A vállalkozások előtt álló legfontosabb határidő 2027. május 31., ameddig be kell nyújtani a 2026-os tárgyévre vonatkozó első teljes körű, auditált éves CBAM-nyilatkozatot és el kell számolni a tanúsítványok vásárlásával.
Mely hazai ágazatokat érinti közvetlenül és közvetve a szabályozás?
A jogszabály közvetlenül hat a kijelölt nehézipari és alapanyag-importőr ágazatokra, mint az acél- és alumíniumfeldolgozó ipar, a műtrágyagyártás és agrokémia, a cement- és építőanyag-ipar, valamint a villamosenergia-kereskedelem és a hidrogénszektor. A hatások ugyanakkor azonnal végiggyűrűznek a teljes hazai feldolgozóiparon is. A hazai gépipar, az autóipari alkatrészgyártók, a fémfeldolgozók és a műszaki berendezéseket előállító KKV-k közvetve érintettek. Bár ők nem feltétlenül importálnak közvetlenül harmadik országból, az alapanyagárakba beépülő CBAM-költségek és a megrendelőik által elvárt karbonlábnyom-igazolások miatt teljes felelősséggel tartoznak az adatszolgáltatásért.
Indirekt hatások a magyar feldolgozóiparra és gépiparra
Bár a CBAM közvetlenül az unióterületen kívülről érkező alapanyag-importőröket terheli, a hatása azonnal megmutatkozik a hazai gyártási láncokban. A Törökországból, Kínából vagy az ukrán piacról származó nyersacél és alumínium CBAM-terhei beépülnek az alapanyagárakba. Ez közvetlenül növeli azon magyar KKV-k önköltségét, amelyek ezekből a fémekből gépipari alkatrészeket, járműipari komponenseket vagy építőipari szerkezeteket állítanak elő. Az áremelkedés mellett a nyugat-európai nagyvállalati megrendelők már elvárják a magyar beszállítóktól a beépített anyagok igazolt, átlátható kibocsátási adatait is.
Gyakorlati megfelelőség és teendők a magyar KKV-knak
A büntetések és a beszállítói láncokból való kiesés elkerüléséhez a hazai exportőröknek három lényegi lépést kell megtenniük. Elsőként auditálniuk kell a teljes beszállítói hátterüket, és fel kell venniük a kapcsolatot az alapanyag-beszállítókkal a valós kibocsátási adatok beszerzése érdekében. Másodsorban ki kell alakítaniuk a belső ESG- és CBAM-adatszolgáltatási folyamatokat, mivel a becsült vagy hiányos értékek használata komoly pénzbírságot von maga után. Végül a beszerzési stratégiák felülvizsgálatával érdemes mérlegelniük az alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású vagy uniós belpiaci alapanyagok arányának növelését a hosszú távú versenyképőség megőrzése érdekében.
Bővebb tudnivaló az EU Bizottság oldalain érhetőek el.