A kormányzat közzétette a 2027-es költségvetési tervet és a középtávú fiskális pályát, amely a 2026-os 7,5%-os ESA-hiányról 4,9%-ra irányozza elő a deficit csökkentését. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a tervezet reális makrogazdasági feltételezésekre – 2,4%-os GDP-növekedésre és 3%-os inflációra – épül. A tervezett kiadási megszorítások, az állami beruházások szerkezeti átalakítása és a vállalati adóterhek növekedése ugyanakkor közvetlenül érinti a külkereskedelmi környezetet és a beruházási klímát. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az Erste szakértőjének értékelése alapján a hirtelen fiskális kiigazítás miként befolyásolhatja Magyarország külkereskedelmi egyenlegét, a beruházásokat és a nemzetközi versenyképességet.
Nyeste Orsolya elemzése rámutat, hogy a most bejelentett középtávú fiskális pálya alapján a kormányzati konszolidáció fejnehéz szerkezetű: a nagyobb egyenlegjavító lépéseket a ciklus elején, elsősorban a 2027-es költségvetésben hajtják végre, míg az ESA-hiány 2030-ra mérséklődik 2,8%-ra. A hiány lefaragásának jelentős része a működési kiadások 10%-os és a felhalmozási kiadások 20%-os visszavágásából, valamint a felülértékelt beruházások és a nem hatékony támogatások megszüntetéséből származik.
A beruházási környezet átalakulása és az uniós források szerepe
A külkereskedelem és az importigény szempontjából meghatározó elem, hogy az állami beruházások visszavágása mellett a kormányzat a fejlesztéseket döntően az Európai Unióból származó forrásokra kívánja alapozni. Nyeste Orsolya kiemeli: a kilátások szempontjából kifejezetten kedvező, hogy az EU-s forrásokra tartósan számíthat a kormányzat középtávon is. Ez biztosíthatja a nagy volumenű infrastruktúra- és kapacitásfejlesztések folytatását anélkül, hogy a hazai költségvetést közvetlenül terhelné.
A tőkejavak és az ipari berendezések importja ugyanakkor mérséklődhet az állami felhalmozási kiadások csökkentése miatt. Ez a rövid távú importnyomás-csökkenés kedvezően hűtheti a kereskedelmi mérleg hiányát, miközben a megvalósuló EU-s projektek hosszabb távon támogatják a magyar exportkapacitások bővülését.
Vállalati adóterhek és a különadók megmaradása
A bevételi oldalon tervezett adóváltozások fókuszában a lakossági munkajövedelmek terheinek csökkentése és a vállalati jövedelmek, valamint a vagyonok magasabb adóztatása áll. A vállalati nyereségadó kétkulcsossá tétele, az üzleti szektort érintő egyéb adóterelések növelése, valamint az ágazati különadók megőrzése közvetlen kihatással lesz a hazánkban működő külföldi és hazai exportőr vállalatok jövedelmezőségére.
Az Erste vezető elemzője rávilágít, hogy az adórendszert torzító különadók fennmaradása bizonytalansági tényezőt jelenthet az üzleti szektor számára. Bár a lakossági vásárlóerő növelését célzó intézkedések támogatják a belső fogyasztást, a vállalati szféra pluszterhei lassíthatják a tőkeintenzív technológiai beruházásokat és a kapacitásbővítéseket, ami a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) alakulására is hatással lehet.
Energiaköltségek és külkereskedelmi egyenleg
A makrogazdasági feltételezések és a költségvetési tételek között továbbra is komoly súllyal szerepel az energiaárak alakulása. A háztartási energiaárak támogatási rendszere 2027-ben közel 1200 milliárd forintos tételként jelenik meg a költségvetésben (az idei 872 milliárd forint után), ami Nyeste Orsolya értékelése szerint óriási terhet ró a büdzsére.
A nemzetközi energiapiaci árak alakulása kettős kockázatot hordoz: egyrészt közvetlenül határozza meg a magyar energiaimport számláját és ezzel a külkereskedelmi mérleg alakulását, másrészt a költségvetési támogatások fenntarthatóságát. Az energiaimport magas értéke így középtávon is az egyik fő szerkezeti tényező marad a folyó fizetési mérleg szempontjából.
Összegzés és középtávú kilátások
Az ERSTE szakértője szerint pozitívum, hogy a 2027-es költségvetési tervezet reális makrogazdasági alapokra épülő, gyors kiigazítást céloz meg. A külkereskedelem és a beruházások szempontjából a legfőbb kérdés az marad, hogy a tervezett jelentős kiadásmegtakarítások fenntartható módon végrehajthatóak-e, és az adóterhek növekedése mellett mekkora mozgástere marad a hazai exportőröknek és a beruházóknak a nemzetközi piacon.