A brüsszeli Bruegel intézet átfogó elemzést adott ki a magyar helyzetéről. A tanulmányt Darvas Zsolt és Gene Frieda jegyzik. A kutatás a magyar euróbevezetési stratégia feltételeit vizsgálja. Az elemzés szerint a maastrichti kritériumok puszta teljesítése még nem garantálja a sikert. A formális mutatók ugyanis elfedhetik a mélyebb szerkezeti hiányosságokat. A szerzők öt hazai felkészültségi tesztet javasolnak a kormánynak.
A magyar gazdasági örökség legaggasztóbb eleme a termelékenység növekedésének lassulása. A munkatermelékenység bővülése az utóbbi tizenöt évben meredeken visszaesett. A 2001 és 2008 közötti 3,6 százalékos ütem 0,4 százalékra csökkent 2022 és 2025 között. Ennek fő oka az oktatás hiányosságaiból eredő humántőke-romlás. A túlzott állami beavatkozás és a szabályozások torzítják a piaci versenyt. Az unióból érkező források hatékonysága alacsony volt. A hazai innovációs kapacitás továbbra is gyenge maradt.
A költségvetés szerkezete jelentős torzulásokat mutat. A 2026-os államháztartási hiány várhatóan 7,3 százalék közelében alakul. A közszolgáltatások alulfinanszírozottak. Eközben az állam sokat költ nem hatékony támogatásokra és bürokráciára. A lakossági energiaárak hatósági rögzítése növeli a költségvetési terheket. Ez a rendszer ráadásul csökkenti az energiatakarékossági ösztönzőket. Az IMF előrejelzése szerint az államadósság 2031-re elérheti a GDP 88 százalékát.
A tanulmány legfontosabb megállapítása az öt belső felkészültségi teszt felállítása. Az első teszt az intézményi függetlenség és a jogállamiság helyreállítása. Ennek hiányában a gazdaságpolitikai döntések hiteltelensége fennmarad. A második teszt a fenntartható költségvetési kiigazítás végrehajtása. A szerkezetátalakításnak az oktatásra és az egészségügyre kell fókuszálnia. A támogatási rendszereket célzottabbá kell tenni.
A harmadik teszt a tartósan alacsony inflációs környezet megteremtése. Az ártorzító intézkedések kivezetése elengedhetetlen. A bérek növekedését a termelékenységhez kell igazítani. A monetáris transzmissziót helyre kell állítani. A negyedik teszt a termelékenység és a versenyképesség érdemi növelése. Az ötödik teszt a fenntartható árfolyam megválasztása az ERM II rendszerben. A túlértékelt belépési árfolyam tartós gazdasági stagnálást okozhat.
A szerzők hangsúlyozzák a reformok helyes sorrendjét. Először a költségvetést és az intézményi rendszert kell stabilizálni. Az ERM II árfolyam-rendszerbe csak ezután szabad belépni. A korai vagy felületesen előkészített euróbevezetés súlyos kockázatokat rejt. Ez lassú növekedéshez és az önálló monetáris politika hiányában fájdalmas kiigazításokhoz vezetne. A valódi felzárkózáshoz átfogó szerkezeti átalakításra van szükség.