A Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (wiiw) 2026 októberében közzétett legfrissebb elemzése szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai (CESEE) régió gazdaságai továbbra is figyelemre méltó ellenállóképességet mutatnak. A térség növekedési üteme meghaladja a nyugat-európai átlagot, miközben a gazdaságpolitikai és piaci szereplőknek egyre összetettebb geopolitikai és energiapiaci kihívásokkal kell szembenézniük.
Átalakuló növekedési modell és regionális különbségek
A térség tradicionális fejlődési modellje jelentős átalakuláson megy keresztül. Az olcsó munkaerőre, a jelentős külföldi közvetlentőke-befektetésekre és a német ipari keresletre támaszkodó korábbi növekedési dinamikát felváltja a belföldi keresletre, az automatizálásra, a magasabb hozzáadott értékű gyártásra, valamint a védelmi és energetikai beruházásokra épülő szerkezet.
A regionális teljesítmények tekintetében szembetűnő különbségek figyelhetők meg az egyes országok között. Lengyelország kimagasló ütemben bővül, ahol a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2026-ban eléri a 3,7 százalékot, 2027-ben pedig 3,0 százalék alakul. Ennél is erőteljesebb dinamika mutatkozik Kazahsztánban, ahol 2027-re 4,7 százalékos bővülést jeleznek előre a kutatók. A Nyugat-Balkán államai közül Koszovó 3,8 százalékos, Albánia pedig 3,7 százalékos növekedési pályát mutathat fel.
Ezzel szemben Romániában a szigorú költségvetési kiigazítások következtében 2026-ban 0,4 százalékos gazdasági zsugorodás várható. Szlovákia teljesítménye szolid marad, a gazdaság mindössze 0,5 százalékkal növekszik a folyó évben. Ukrajnában a polgári és gazdasági infrastruktúrát ért fokozott fegyveres támadások súlyosan korlátozzák a gazdasági aktivitást, így a GDP-bővülés 2026-ban csupán 0,6 százalékos, 2027-ben pedig 2,1 százalékos szintet ér el. A kutatóintézet a háborús pusztítások, a gazdasági zavarok és a geopolitikai kockázatok miatt Ukrajna mellett Moldova és Törökország növekedési várakozásait is lefelé módosította.
Globális kockázatok és a magyar gazdaság kilátásai
A nemzetközi gazdasági környezet inflációs nyomása ismét erősödött. A közel-keleti konfliktus elhúzódása és a Hormuzi-szoros tengeri szállítmányozási fennakadásai megemelték a kőolaj és más nyersanyagok világpiaci árát. Ez az energiadokk megtörte az elmúlt évek dezinflációs folyamatát, ami miatt a wiiw szakértői 0,2 százalékponttal megemelték a régió 2027-re vonatkozó átlagos inflációs előrejelzését. A magasabb gázárak és a reálbérek növekedési ütemének várható mérséklődése a háztartások vásárlóerejére és a magánfogyasztásra egyaránt szűkítő hatást gyakorol.
Az elemzés szerint a magyar külgazdaság szempontjából meghatározó körülmény a német ipari kereslet szerkezetének módosulása. A német feldolgozóiparban tapasztalható részleges javulás elsősorban a védelmi szektornak, az adatközponti beruházásoknak és a készletezésnek köszönhető, miközben a hagyományos gépjárműgyártás továbbra is gyengébben teljesít.
Mivel a magyar termelési struktúra szorosan integrálódott a német járműipari ellátási láncokba, ez a folyamat korlátozza a hagyományos hazai exportágazatok külső konjunktúráját.
Ugyanakkor a strukturális alkalmazkodás terén pozitív fejlemények is mutatkoznak. A magyar és a cseh gazdaságban a magas technológiai színvonalat képviselő feldolgozóipari szektorok az elmúlt évtizedben a lengyel piachoz hasonlóan stabilan és eredményesen teljesítettek. Az európai uniós források beáramlása, a termelékenység növelését célzó automatizáció, valamint a védelmi jellegű beruházások fontos növekedési tartalékot jelentenek.
A növekedési lehetőségeket szűkítik a szigorodó költségvetési korlátok. A magas államháztartási hiányok, a megemelkedett állampapírhozamok és a növekvő adósságszolgálati terhek nehéz döntések elé állítják a költségvetési politikát, különösen olyan környezetben, ahol a védelmi kiadások prioritást élveznek a gazdaságirányításban.