A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2026. október közepén közzétett Gyorstájékoztató: Ipar, 2026. augusztus (második becslés) adatai szerint az ipari termelés volumene 8,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva 1,0%-os növekedést regisztráltak. A kedvező főmutató mögött döntően a külpiaci eladások élénkülése és két húzóágazat kiugró teljesítménye áll, miközben a feldolgozóipari alágak többségében továbbra is csökkenés tapasztalható. Cikkünkben a hivatalos KSH-jelentés számai alapján elemzzük a hazai ipar és külkereskedelem utolsó ismert eredményeit.
A járműipar és az elektronika húzza az exportot
A hazai ipari kibocsátás növekedésének elsődleges motorját a külföldi értékesítés jelentette, hiszen az ipari export volumene 15,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóiparon belül az exportértékesítés 72,9%-os arányt képviselt folyó áron.
A kivitel dinamikus bővülését két meghatározó alágazat fűtötte. A feldolgozóipari export 30%-át adó járműgyártás kivitele 39%-kal emelkedett a 2025. augusztusi alacsony bázisszinthez képest. A teljes járműipari termelés volumene 43%-kal nőtt, amelyen belül a közúti gépjármű gyártása kiugró, 125%-os bővülést ért el, míg a járműalkatrész-gyártás 3,1%-kal növekedett. A kivitel 23%-át képviselő számítógép, elektronikai és optikai termék gyártásának exportja 38%-kal, míg teljes termelési volumene 30%-kal bővült. Ezen belül a számítógépek és perifériás egységek gyártása 58%-os ugrást mutatott, miközben az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 14,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A növekedési vonalhoz csatlakozott még a gép és gépi berendezések gyártása 8,5%-os, valamint a vegyi anyagok és termékek gyártása 0,6%-os bővüléssel, ahol a műtrágya- és nitrogénvegyület-gyártás kiugró eredménye törte meg a 2025 februárja óta tartó csökkenő trendet.
Felemás kép a feldolgozóiparban és a belföldi piacon
A látványos export- és termelésbővülés ellenére a feldolgozóipar szerkezete továbbra is megosztott. A 13 alágazat többségében visszaesett a kibocsátás, és a belföldi értékesítés is csupán mérsékelt, 0,6%-os növekedést mutatott az ipar egészében, míg a feldolgozóiparban mindössze 0,2%-ot.
A jelentősebb alágak közül a villamos berendezések gyártása 9,8%-kal maradt el a tavalyi szinttől, amit elsősorban az akkumulátor és szárazelem gyártásának 18,1%-os csökkenése magyaráz, noha a villamos motorok és áramfejlesztők gyártása 7,8%-kal tudott bővülni. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás kibocsátása 6,8%-kal esett vissza mind a hazai, mind a külpiaci eladások zsugorodása miatt, ezen belül a legnagyobb súlyú húsfeldolgozás 4,1%-kal csökkent. Továbbá a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása 8,0%-kal, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékeké 3,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A területi adatok tekintetében is komoly átrendeződés látszik, hiszen az ipari termelés öt régióban nőtt és háromban csökkent. A legkiemelkedőbb, 37%-os volumenbővülést a Dél-Alföldön regisztrálták, míg a legerőteljesebb, 19,6%-os visszaesés Pest régióban következett be.
Bővülő rendelésállomány és a 2026-os év eddigi mérlege
A jövőbeli kilátások szempontjából kedvező jel, hogy a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 16,0%-kal emelkedett 2025 augusztusához képest. Ezen belül az új exportrendelések 17,2%-kal, az új belföldi rendelések pedig 9,5%-kal emelkedtek. Ennek eredményeként a teljes rendelésállomány augusztus végén 41%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A 2026. január–augusztusi időszak egészét tekintve az ipari termelés 3,4%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 4,6%-kal bővült, miközben a 35%-ot képviselő hazai értékesítés 1,7%-kal mérséklődött. Az év első nyolc hónapjában a járműgyártás kibocsátása összességében 8,8%-kal, míg a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 28%-kal nőtt, biztos alapot adva az őszi külkereskedelmi teljesítménynek.