Az elmúlt időszakban a magyar állam gyökeresen átalakította a külkereskedelem és a külgazdasági kapcsolatok támogatási rendszerét, új intézményi és tárcastruktúrába helyezve a gazdasági érdekérvényesítést. Míg Magyarországon a beruházás- és exportösztönzési szervek, valamint az állami finanszírozás szorosan a kormányzati struktúra alá tartoznak, a szomszédos közép-európai országokban eltérő modelleket látunk: Ausztria a gazdasági kamarára épít, míg Lengyelország vagy Csehország különálló szakosított ügynökségek hálózatával hódít a globális piacokon. Cikkünkben górcső alá tesszák a hazai külgazdasági struktúrát, annak legfrissebb szervezeti és vezetői átalakulásait, valamint a régiós jó gyakorlatokat.
A magyar modell: Integrált struktúra, finanszírozás és hálózati jelenlét
Magyarországon a külgazdasági struktúra legfőbb sajátossága az úgynevezett integrált modell, amelyben a külpolitikai érdekérvényesítés, az exportfejlesztés és a beruházásösztönzés szorosan összehangolt keretek között működik. A külképviseleteken dolgozó külgazdasági attasók közvetlenül segítik a magyar cégek külpiacra lépését és az üzleti kapcsolatok kiépítését.
Ezt a diplomáciai háttérbázist egy összetett, szakosodott intézményrendszer egészíti ki. A globális exportfejlesztésért a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) felel, míg a Kárpát-medencei regionális kereskedelemfejlesztést és a határon túli magyar vállalkozások piacrajutását a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Kft. támogatja. A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) bevonzásáért és a nagyberuházásokért a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) felel, míg a folyamat finanszírozási motorját az EXIM Magyarország (az Eximbank Zrt. és a MEHIB Zrt.) adja célzott hitelekkel, biztosításokkal és tőkeprogramokkal.
Átalakulások a hazai külgazdasági csúcsszervek élén
A hazai külgazdasági irányításban átfogó szerkezeti és személyi változások mentek végbe. A külgazdasági terület kikerült a korábbi Külgazdasági és Külügyminisztérium tárcájából, és a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz (GEM) került. A minisztériumot Kapitány István vezeti, a tárcán belül pedig dr. Zolnay Judit felel a külgazdasági területért államtitkárként, aki egyúttal az EXIM Bank Zrt. és a MEHIB Zrt. igazgatóságának elnöki tisztségét is betölti.
A strukturális váltással párhuzamosan a háttérintézmények élén is új vezetés vette át az irányítást. A beruházásösztönzésért felelős HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) élén Joó Istvánt Buday Bence váltotta fel vezérigazgatóként, aki nemzetközi stratégiakészítési és üzleti tapasztalatával formálja a hazai befektetői stratégiát. Ezzel párhuzamosan a hazai kkv-k külpiaci terjeszkedését segítő HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) éléről távozott Bihari Katalin korábbi vezérigazgató, jelenleg Dr. Artner Gábor Péter vezérigazgató-helyettes látja el a vezetői feladatokat. Az állami exportfinanszírozási és hitelezési feladatokat ellátó EXIM Magyarország (Eximbank és MEHIB) operatív vezetését pedig Kiss Zalán vette át vezérigazgatóként, aki kiterjedt bankszektorbeli tapasztalattal irányítja a magyar exportőrök pénzügyi támogatási rendszereit.
Ausztria: A független kamarai hálózat ereje
A szomszédos Ausztriában a külgazdaság-fejlesztést egy teljesen más szemléletű, magánjogi alapokon nyugvó, mégis kötelező tagságra épülő rendszer működteti. Az osztrák külkereskedelem motorja az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (WKO) nemzetközi szervezete, az ADVANTAGE AUSTRIA.
A szervezet több mint 70 országban tart fenn saját kereskedelmi kirendeltségeket. Különlegessége, hogy a külföldön dolgozó osztrák külgazdasági képviselők nem a Külügyminisztérium, hanem a Gazdasági Kamara alkalmazottai. Ennek köszönhetően a szolgáltatásaik kifejezetten piaci szemléletűek, közvetlenül a vállalkozói igényekre reagálnak, és nagymértékben függetlenek a mindenkori politikai vagy diplomáciai átrendeződésektől.
Lengyelország: A specializált óriásügynökségi struktúra
Lengyelország – a régió legnagyobb gazdaságaként – a szakosított állami ügynökségek és a tőkeerős finanszírozás kombinációjára épít. A külkereskedelem és a befektetések központi szereplője a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség (PAIH), amely a lengyel állami fejlesztési alap (PFR) részeként működik.
A lengyelek a diplomáciától szervezetileg független Külföldi Kereskedelmi Irodák (ZBH) hálózatát működtetik a világ legfontosabb üzleti központjaiban. A lengyel modell kiemelkedő sajátossága, hogy nemcsak a bejövő tőkét és az áruxportot támogatja, hanem célzott állami tőkealapokon keresztül aktívan segíti a lengyel vállalatok külföldi cégfelvásárlásait és közvetlen határon túli beruházásait is.
Csehország és Szlovákia: A kettéválasztott szakügynökségi megközelítés
A cseh és a szlovák modell a két fő külgazdasági funkció, vagyis az exportfejlesztés és a beruházás-ösztönzés éles szétválasztására épít. Csehországban a CzechTrade ügynökség kizárólag a cseh exportőrök nemzetközi terjeszkedését támogatja külföldi irodáin keresztül, míg a CzechInvest feladata a technológiai, ipari és K+F beruházók bevonzása. Mindkét szervezet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium alá tartozik, elhatárolódva a külügyi tárcától.
Szlovákiában a Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO) látja el a két terület koordinációját. A cseh és szlovák megközelítés közös előnye a magas fokú szakmai specializáció és a technológia-orientált befektetések előnyben részesítése.
Összegzés és tanulságok a magyar külgazdaság számára
A közép-európai régióban látható példák megmutatják, hogy nincs egyetlen kizárólagos üdvözítő modell a külgazdaság irányítására. A magyar integrált rendszer legnagyobb előnye a diplomáciai érdekérvényesítés és a finanszírozási háttér – mint az EXIM, a HIPA és a HEPA – összehangolt mozgósíthatósága. A legfrissebb hazai szervezeti és vezetői változások tükrében a megújult állami intézményrendszer előtt álló legfőbb kihívás az, hogy a szerkezeti váltás előnyeit kihasználva az eddigiekhez képest hatékonyabban tudja-e bekapcsolni a hazai kis- és középvállalkozásokat a globális értékláncokba.