Kós Balázs, a Blue Door Consulting vezetője beszélt a Portfolio.hu-nak arról, hogy a magyar vállalkozások évről évre óriási összegektől esnek el az uniós források terén. A probléma gyökere nem a források hiánya, hanem egy mélyebb szemléletbeli lemaradás.
Támogatási segélyalap helyett uniós ökoszisztéma
A hazai üzleti kultúrában az Európai Unió még mindig gyakran kizárólag egyszeri pénzügyi forrásként vagy passzív segélyalapként jelenik meg. Azt a céget azonban, amelyik csak ebben a szűk dimenzióban szemléli az EU-t, a legfontosabb stratégiai lehetőségektől fosztja meg magát. A Portfolio gyűjtése szerint a hazai cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintnyi potenciális forrást és közvetlen brüsszeli támogatási lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ez a tetemes veszteség elsősorban abban gyökerezik, hogy a vállalkozások nem ágyazódnak be megfelelően az uniós szintű gazdasági és döntéshozatali hálózatokba.
Kós Balázs: Nem pályázni kell, hanem integrálódni a nemzetközi hálózatokba
A témával kapcsolatban Kós Balázs, a brüsszeli uniós ügyekre és stratégiai tanácsadásra szakosodott Blue Door Consulting alapító-ügyvezetője is hangsúlyozta a szemléletváltás égető szükségességét. A szakértő rávilágított arra, hogy a magyar gazdasági szereplők túlnyomó többsége kizárólag a hazai operatív programok keretében érkező pályázatokban gondolkodik. Ezzel szemben a közvetlen brüsszeli programok, mint például a Horizont Európa vagy az Egységes Piac Program, olyan hatalmas tőke- és tudásbázist jelentnek, amelyhez csak nemzetközi konzorciumokon keresztül lehet hozzáférni. Kós Balázs szerint a magyar cégeknek fel kell ismerniük, hogy Brüsszel nem egy távoli pénzosztó hivatal, hanem egy olyan gazdasági térfél, ahol a közvetlen jelenlét, a lobbi-tudatosság és a korai részvétel a szabályozói konzultációkban alapvető versenyelőnyt biztosít.
Versenyképességi kihívás a változó geopolitikai térben
A brüsszeli politikai és gazdasági környezetben érzékelhető változások új kapukat nyithatnak. A piaci megfigyelők szerint Magyarország üzleti megítélése a gazdasági szférában sokkal gyorsabban helyreállhat, mint a nagypolitikában, ami közvetlen előnyt jelenthet a nemzetközi partnereket kereső, proaktív vállalkozásoknak. Az európai szintű szabályozás, a finanszírozás, az innováció és a piacra jutás szorosan összefonódik. Egy magyar vállalat jövőbeni növekedését már nemcsak a hazai makrogazdasági tényezők határozzák meg, hanem az is, hogy képes-e időben reagálni az uniós sztenderdekre, és bekapcsolódni-e a határokon átnyúló értékláncokba.
Mit veszítenek a tétovázó vállalkozások?
A közvetlen brüsszeli programok elérése nem feltétlenül jelent hatalmas nemzetközi irodák fenntartását, de tudatos vállalati stratégiát igényel. Az elszalasztott innováció révén a közvetlen uniós alapok olyan élvonalbeli kutatás-fejlesztési támogatásokat biztosítanak, amelyekhez a hagyományos pályázatokon keresztül nem lehet hozzáférni. Emellett a piaci lemaradás is komoly kockázat, hiszen azok a cégek, amelyek aktívan részt vesznek a nemzetközi projektekben, stabilabb piaci pozíciót érnek el a globális versenytársakkal szemben. A hiányzó hálózati tőke miatt pedig a magyar kkv-k gyakran kimaradnak az európai ipari ökoszisztémák magasabb hozzáadott értékű szegmenseiből. A Portfolio és a szakértők által is hangsúlyozott kihívás tehát nem csupán finanszírozási, hanem mélyen stratégiai kérdés: a magyar cégeknek a támogatások passzív várása helyett az európai gazdasági vérkeringés aktív, hálózatba kapcsolt szereplőivé kell válniuk.