A magyar exportőr vállalatok egy jelentős része még mindig teljesen felkészületlenül várja az európai uniós fenntarthatósági és logisztikai előírások szigorodását.
A Portfolio Business legutóbbi adásában Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s ESG és CSR igazgatója volt a vendég, aki részletesen elemezte, hogy a logisztikai és exportpiacokat hogyan forgatják fel a kötelező uniós megfelelések. A szakértő hangsúlyozta, hogy miközben a nagyobb cégek egy részénél az ESG már évek óta a mindennapi működés szerves része, „sok magyar cég csak most szembesül vele”, hogy mekkora változások küszöbén állunk. Ez a felismerés sok kis- és középvállalkozás számára későn érkezhet, hiszen a nemzetközi piacon most dől el a hosszú távú versenyképesség sorsa.
A gigantikus kontraszt: nagyvállalatok kontra kkv-k
A beszélgetés során kiderült, hogy a tőzsdei óriások és a piacvezető logisztikai szereplők már saját belső rendszerekkel, felelősségi hálózatokkal és a fenntarthatósági célokhoz kötött ösztönzőkkel dolgoznak. Ezzel szemben a hazai kkv-szektor exportáló rétege gyakran csak akkor szembesül a kíméletlen valósággal, amikor a nyugat-európai megrendelő számszerűsíthető adatokat követel. A külföldi partnerek ugyanis jogi kötelezettségből kénytelenek lefelé is kényszeríteni a zöld megfelelést. Aki nem tudja igazolni a kibocsátását vagy a fenntartható működését, az könnyen elveszítheti a beszállítói státuszát.
A logisztika mint a túlélés legfőbb terepe
A fuvarozás, a raktározás és a teljes ellátási lánc menedzsmentje azok a területek, ahol a kibocsátások a leginkább kézzelfoghatóvá válnak. Tóth-Patai Krisztina rámutatott, hogy a logisztikai láncok optimalizálása és digitalizációja ma már nem csupán elvont adminisztráció vagy kiegészítő feladat, hanem a piacon maradás alapfeltétele. A pontos adatrögzítés és a karbonlábnyom-számítások hiánya közvetlen piaci hátrányba taszíthatja a magyar exportőröket.
A Portfolio podcastjében elhangzott elemzés figyelmeztetése kristálytiszta: a határidők szorítanak, a piac pedig könyörtelenül bünteti a késlekedést. A magyar külgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a hazai cégek képesek-e időben felvenni a ritmust, és proaktív módon modernizálni a folyamataikat.