Kapitány István: Jövő októberre megoldható az orosz gázról való leválás
A globális üzleti világból a magyar közigazgatás élére érkező Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterként a Telexnek adta első nagyobb interjúját, amelyben kendőzetlenül beszélt a bürokrácia kihívásairól, az ország energiastratégiájáról és a gazdaságpolitika új irányvonalairól. A miniszter felidézte, hogy meglepően sokkoló élményként érte a papíralapú kommunikáció magas aránya és a döntéshozatali folyamatokban részt vevő szereplők szokatlanul nagy száma.
Az ország energetikai helyzetét értékelve Kapitány István kiemelte, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége kedvező, a fizikai ellátás stabil, így Magyarország teljes biztonsággal készülhet a téli időszakra. Az orosz gáztól való függőség hátterében nem a hálózati infrastruktúra hiánya állt, hanem a korábbi megállapodások gazdaságossága. A miniszter várakozásai szerint, amennyiben a folyamatok a jelenlegi mederben haladnak, az Európai Unió által céllá tűzött jövő októberi határidőre az ország képes lesz teljesen átállni a nem orosz forrásból származó gázellátásra. Hasonló elmozdulás körvonalazódik a kőolaj terén is, ahol a horvát partnerekkel folytatott tárgyalások nyomán az Adria-vezeték teljes kapacitásának kihasználását célozzák meg.
A hazai energiatermelés jövőjét illetően a kormányzat év végéig fejezi be a Paks II. projekt átfogó felülvizsgálatát, amely során eldöntik az új reaktorblokkok tényleges szükségességét. A hazai energiarendszer szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt évtizedben, amit jól mutat, hogy a napelem-kapacitás már meghaladja a 8 ezer megawattot. A növekvő megújuló termelés miatt a legfőbb kihívást jelenleg az energiatárolási kapacitások hiánya jelenti, amelynek fejlesztése prioritást élvez. Ezzel párhuzamosan a Paks I. atomerőmű üzemidő-hosszabbításának előkészítése is zajlik, amellyel 2032-től újabb húsz évre biztosítanák a blokkok működését.
A klímaváltozás kihívásai és az idei nyári alacsony dunai vízállások rávilágítottak arra, hogy az infrastruktúrát fel kell készíteni a szélsőséges időjárási körülményekre. A rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében a miniszter az energiaárak szerkezeti csökkentését, az importfüggőség mérséklését, a szél- és napenergia hatékonyabb integrálását, valamint a lakossági épületenergetikai korszerűsítéseket jelölte meg fő iránynak, mindehhez az európai uniós forrásokat is bevonva.
A gazdaságfejlesztés terén Kapitány István rámutatott, hogy az elmúlt tizenhat évben nem sikerült érdemben megerősíteni a magyar kis- és középvállalkozói réteget. A korábbi támogatási rendszerek hibájaként értékelte, hogy a források kiosztása során nem vizsgálták kellőképpen a cégek tényleges termelékenységét és hatékonyságát. Az új gazdaságpolitika fókuszában ezért a kkv-k produktivitásának növelése és a hazai értékláncokba történő integrációjuk áll.
A lakossági és szociális intézkedések közül a havi ötezer forintos dízeltámogatást célzott és igazságos beavatkozásként védte meg. Emellett szót ejtett a vagyonadóról is, amely személyesen is érinti. Véleménye szerint a jelenlegi alacsony adókulcsok mellett a tehetősebb állampolgárok részéről alapvető társadalmi felelősségvállalásnak tekinthető, hogy vagyonuk egy részével hozzájáruljanak a közös terhekhez, így ezt a befizetést örömmel teljesíti.